Miskolc felé a buszon / On the bus ride towards Miskolc

Vezetők csoportja / Leaders group

(EN)

It has already been three days that we are travelling together! We have already seen Mezőtúr, Eger, Kassa and Tokaj. And we keep going!

The morning was a bit rainy, but soon the sun came out again. One part of our group went to the church nearby to take part in a Mass, while the other part expressed their gratitude to the God by singing and praying for these wonderful days.

Today we learned about the world of media. Harasztovics Arnold did a presentation about media sources and how stories may be presented from different points of view and Zsuzsa presented about the skills and difficulties involved in conducting an interview.  Among many other things, we learned that the most important questions always begin with “why” and “how.”

During the day we all practiced for our own “Talent Show.” But before that, we also had time to swim, cool down and play in a large Olympic sized pool nearby. We swam a lot and when it came time to take pictures, we all gathered together as small fish in the water.

The Talent Show or “Who’s got Talent?”

The performances were unforgettable during the evening presentations of “Who’s got talent?”  Everyone demonstrated the talent in which they excel.  Many of us sang, others played the guitar or the violin and our hearts were beating as one. Some of us recited poetry from Radnóti and Pilinszky, while others were playing the flute and the piano, and a group also performed a short comical play of a wedding. These performances were a pleasure for our eyes and ears, but they also melted our hearts. After the show, we left the room with tears in our eyes and smile on our faces. We went out to the garden to sing a song together, hold each other’s hands in a large circle and prepared for going to sleep. At the end of the day we were tired, but still full of wonderful memories and we knew that we were, we are who we are and we will continue to be!

Készülődés a Ki mit tud-ra / Preparing for the talent show

(HU)

Már harmadik napja járjuk Magyarországot, de nincs megállás. Bejártuk már Mezőtúrt, Egert, Kassát, a Tokaji borvidéket.

A reggel esősen kezdődött, de a nap végére még a nap is kisütött. Már kora reggel csapatunk egy része a közeli katolikus templomban vett részt egy rövid szentmisén, míg csapatunk másik fele egy meghitt áhitatot élhetett át, ahol közösen énekeltünk és hálát adtunk Istennek ezekért a csodás napokért.

A mai napon ellátogattunk a média világába. Barangolásunkat Harasztovics Arnold és Ayklerné Zsuzsa vezette, ők meséltek a sajtó forrásokról és az interjú technikáiról, tanulságairól. Pár perc erejéig élvezhettük és átélhettük a vakáció hosszabbításának fiktív hírét, ugyanakkor megtanultuk többek közt azt is, hogy egy interjú során a ,,miért?” és a ,,hogyan” a legfontosabb kérdések.

A nap folyamán mindenki gyakorolta a kis előadását az esti „Ki mit tud?”-ra, ám a „Ki mit tud?” előtt megmutathattuk, hogy milyen jól is áll rajtunk az úszósapka, és hogy milyen jók is vagyunk különböző vizisportokban. Rendeztünk viziliabda meccset, úszó maratont és játszódtunk a vízben. Úszás közben, ha fényképezésről volt szó, akkor a táborozók úgy úsztak a medence egyik felétől a másikig és olyan hamar összegyűltek, mint a kishalak, akiknek elemózsiát szórnak a vizükbe.

"Ki Mit Tud?"

Minket még a vízi olimpia sem fárasztott le, hiszen a vacsora után mindenki egy felejthetetlen produkcióval rukkolt elő. Rengeteg meglepetés ért minket, hisz egyik tehetség követte a másikat. Megszólaltak a dalos pacsirták, a gitárosok, a hegedű csodálatos hangja, a szívünk pedig együtt dobogott. Hallhattunk csodálatos verseket Radnótitól, Pilinszkytől, láthattunk táncos lábakat, ugyanakkor a furulya és a zongora hangja is kényeztette füleinket, meg szemeinket, hiszen könnyek peregtek le a mosolygós arcokon, még Zsuzsa nénit is elérzékenyítettük, még egy rövid esküvői színdarabba is betekintést nyerhettünk. A „Ki mit tud?” végére könnyes szemek, ám mosolygós arcok hagyták el a termet, majd kint az udvaron kezünket összefogva énekeltünk el egy közös dalt, ami elcsendesítve terelgetett az ágy felé. A nap végére mindenki fáradtan, de örök élményekkel foglalta el kis pihe-puha ágyát, álmodva azt, hogy ,,VOLTUNK, VAGYUNK, S LESZÜNK!”.

Előadja: Milos Fruzsi, Bancea Mátyás, Katona Veronika, Szőcs Boróka
Radnóti Miklós Bájoló című verse, megzenésítette Szabó Balázs Bandája

L-R: Fruzsi Milos, Mátyás Bancea, Veronika Katona, Boróka Szőcs 
Poem by Radnóti Miklós, set to music by Band of Szabó Balázs

Hamar Réka rajza Rákóczi Ferencről / Pencil drawing by Réka Hamar of Prince Rákóczi

 Németh Orsolya furulyajátéka / Clasical piece by Orsolya Németh

Hídi Dávid szavalata Nagydobronyról / Poetry presentation by Dávid Hídi

Leaders: Bori, Zsuzsa and Kriszta

Leaders: Bori, Arnold and Kriszta

(EN) 

We are counting...0…1,2,3,4,5 and go! We are ready!

I have to admit that I had no idea how many hours we traveled. According to our group leaders, it was many hours. It seemed like minutes. No wifi, no phones, no obligations, just getting to know each other, meeting all the interesting people that I am sure I will love and remember for a long time.

If a stranger got on the bus, he would have thought that we had known each other for dozens of years, but in reality, only one day has passed.

We were singing and playing during the trip on the bus. It is so surprising that nobody was shy or feeling embarrassed, we were singing naturally, no matter if we hit the right note or not, the important thing was that we sang from our hearts.

From Mezőtúr we travelled to Székesfehérvar. After visiting the city of the kings, we continued our trip to the Balaton to have a swim in the lake!

It was difficult to leave the refreshing water, but the next city was waiting for us. When we arrived to Pècs, we had the luck to see a performance by several artists on the festival of lights. We had a lot of fun!

As I was looking around, I saw happiness and satisfaction on the faces. I was thinking that if the first two days were so amazing, how will the following ones be?

We have to enjoy it! We have to live these moments and remember them well.

Regina, 
Bethlen group

(HU)

Számolunk...0...1,2,3,4,5....és indulás!
Rákóczisok útra készen,
Bethlen csapat a buszban lészen!

Be kell valjam, fogalmam sincs, hogy hány órát utaztunk. A vezetők szerint nagyon sokat. Ez a nagyon sok idő olyan gyorsan elrepült, mintha csak egy perc lett volna. Semmi WIFI, telefon, semmittevés, csupán ismerkedés, pontosabban barátkozás olyan értékes emberekkel, akiket biztos vagyok benne, hogy még jó sokáig szeretni és emlegetni fogok.

Ha valaki „idegen” beült volna a mi kis buszunkba, szerintem azt hihette volna, hogy ez a csapat már vagy ezer éve ismeri egymást, pedig csak 1 napja tart a tábor.

Énekléssel, gitárjátékkal, dobolással mulattuk el a buszban töltött időnket. Annyira meglepő, hogy itt senki sem szégyenli magát, nem fél, énekelünk, ahogy énekelünk, az a lényeg, hogy ezt szívből tesszük.

Mezőtúrról Székesfehérvárra utaztunk. A királyok városának híres-neves részei meglátogatása után, elindultunk Siófokra, a Balatonra! Alig vártuk, hogy csobbanjunk egy nagyot.

A Balatont fájó szívvel hagytuk ott, de el kellett indulnunk, várt ránk a következő táborhely Pécs. Itt épp a Fények Fesztiváljának a kellős közepébe pottyantunk bele, így még egy látványt nem kímélő, csillogós, levegőben repkedő művészeket is láthattunk. A hab a tortán kifejezés ide nagyon jól illik, csak a torta mi voltunk!

Ahogy körbenéztem, mindenki arcán  láttam a boldogságot az elégedettséget és a kialakult „Rákóczis vagyok” identitást. Gondoltam magamban, hogyha ilyen fantasztikus volt az első két nap....milyen lesz a többi?

Nade újra reggel, nincs sok idő az írásra. Menni kell! Élvezni! Átélni és jó mélyen elraktározni ezt a sok jó élményt!

Regina,
a Bethlen csapatból

(EN)

“Like 5 million Hungarians who are not heard by the world”

Lyrics by the band Ismeros Arcok (Familiar Faces) –song: “Without You”

Early in the morning, the Zrinyi group started its journey. During travelling, we were singing and laughing a lot, not even realizing the kilometres passing by. It turned out soon that the group’s heart is beating together when we are singing together. We believe that we will be a good team since in the following days we will spend a lot of time together discovering the treasures of Hungary. We will live the good and and bad moments together.

In Eger we visited the basilica and the Esterhazy library. We made a game by guessing the number of books and their age. Then we climbed up to the castle of Eger, finding out many interesting details about the historic battle. Finally, we visited the tomb of Geza Gardonyi, where we remembered our great writer. At the end of the day, we also took an ice cream, which was very refreshing in this weather.

Dinner was waiting for us in Miskolc, where we are staying in the local Jesuit College. Together with our group leaders, Tibor ba, Kriszta and Magor, we presented our battle cry. After dinner we devoted some time to get to know each other better, everybody was saying a few words about himself/herself. We, the participants of the program, we are heard by the word. And you, dear reader, you are the proof of it. Thank you for your attention!

(HU)

,,Mint az 5 millió magyar, akit nem hall a nagyvilág”

Reggel a Zrínyi csapat már 7 órakor megkezdte az erő gyűjtést, először a reggeli keretein belül, majd az utunk eleji közös imával, Jó Istenünket kérve oltalmazóul. Ekkor még nem sejtettük, hogy milyen nagy útnak nézünk elébe. Meglepetésünkre a rengeteg letudott kilométerről tudomást sem vettünk, ugyanis miközben Eger felé vettük az irányt, daloltunk, énekeltünk, és együtt nevettünk. Előkerültek a régi klasszikus könnyűzenei művek, népdalok, de még egy bordalra is sort kerítettünk, miközben a "nóta, nóta körbejárt, és mindenkire rátalált." Hamar kiderült, hogy akkor dobban igazán a csapat szíve, ha együtt dalol. Úgy gondoljuk, hogy hamar összekovácsolódunk majd, hiszen a napok alatt lesz lehetőség egymást jobban megismerni, őrült pillanatainkban, és édes hazánk kincseinek megismerése közben is együtt leszünk. Egymásra leszünk utalva, és számíthatunk egymásra, még akkor is amikor úgy érezzük majd magunkat, mint aki lefutott egy maratont.

Egerben először meglátogattuk a bazilikát, ahol sziporkázóan szólt a székely, és a "Boldogasszony anyánk" kezdetű ősi magyar himnuszunk is. Ezután az Esterházy könyvtár már-már kimeríthetetlen tudástárába volt lehetőségünk betekinteni, ahol a "Törökországi levelek" és II. Rákóczi Ferenc is megemlítődött. Tippeltünk a könyvek számáról, belmagasságról, és meglepetten nyugtáztunk egy-egy meghökkentő adatot, például azt, hogy a legrégibb könyv 1048-ban íródott. Ezután az egri várban, az oszmán birodalom ellen hősiesen helytálló őseinkre volt lehetőségünk emlékezni, és megtudtuk, hogy tevék is jártak az egri vár alatt, a csata keretein belül. Ezt követően egy szakállas puska elsütését tekinthettük meg, majd a kínzókamrában borzonghattunk bele egy-egy akkori kivégzési módszerbe. Végezetül Gárdonyi Géza síremlékénél emlékeztünk meg nagy írónkra, ahol remélem, hogy a sírfelirat ellentétben, nem csak a teste, hanem a lelke is velünk volt egy pillanatra. Végezetül a nagy melegben nem maradhatott el a fagyizás sem.

Miskolcra érkezve finom falatokban volt részünk a helyi jezsuita kollégium étkezdéjében, majd lehetőségünk volt csapatunk csatakiálltásait is bemutatni, Tibor bá’, Kriszta és Magor vezetésével "Támadtunk". A vacsora és az elmaradhatatlan asztali áldás után egymást ismerhettük meg jobban, mindenki mesélhetett egy kicsit magáról. Kodály Zoltán művével kívántunk egymásnak jó éjszakát, és reméltük, hogy Istenünk Szent Angyala vigyázza álmunk. Most pedig ellentmondunk magamnak, egy kicsit. Bizony, minket rákóczisokat hall a nagyvilág, ennek ékes bizonyítéka, hogy Te, kedves olvasó ezt a blogbejegyzést olvasod. Köszönjük megtisztelő figyelmed.

Kőszegi Teodóra – Kárpátalja
Petres Botond-Zoltán – Erdély

(Zrínyi csoport)

Csoportkép Egerben / The Zrínyi group in Eger

Garantált a hangulat / Smiles all around

Rácsodálkozások egyike... / The friendships begin

Az egri vár felé... / Towards the fortress in Eger

(EN)

The first day of the Students without Boundaries program

Every year there is a certain special day when a carefully chosen group of students from Transylvania, Transcarpathia, Slovakia and Voivodina come together in Hungary. We may say they are the best! It is the day of the most amazing reunion, discovery, and meeting of wonderful young people who all look forward to one of the greatest experiences of their lives. They are all from different regions of east-central Europe, similar but at the same time different, all speaking the same language and sharing common cultural roots. It is the first day of the Students Without Boundaries programme.

Some arrived after more than 14 hours of travel on a bus, some arrived from much closer distances. Some arrived not knowing anyone else, but the introductions and establishing of friendships already begins on the journey. This is the message of Students Without Boundaries: widening the horizons of those students who live in minority status in east-central Europe.  This 12 day program is brought together by donors from many countries throughout the world, now for the 23rd year!  Kindly continue to read our blog, following these amazing young people in their journey of discovery and building life-long friendships.

Arnold Harasztovics
Marosvasarhely  

(HU) 

Minden évben van egy különleges nap, mely az idén június 30-a: az a nap, amikor Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék gimnazista fiataljainak egy szűk csoportja, mondhatjuk és állítjuk is, hogy krémje megrohamozza az anyaországot.

Ez az a nap, amikor talán az év legnagyobb találkozása, felfedezése, ismerkedése történik ezen fiatalok körében, mintegy kezdetként az elkövetkező időszakra életük legmeghatározóbb eseménysorozataként.

Találkozik az elszakított valóság történelmének hús-vér valója: különböző, de mégis közös; hasonló, de mégis ellentétes; azonos, de valahogy mégsem. Azonban mégis egy anyanyelvében és nemzettudatában – határok nélkül!

Egyszóval kezdetét vette a Magyarságismereti Mozgótábor immár 23. kiadása az Úr 2016. esztendejében.

Hosszú, de esetenként rövid utazás, majd regisztráció és egy kiadós ebédet követő köszöntéssel, eligazítással megkezdődött a csoda, amely idén 11 nap múlva ér véget, de lélekben a túlvilágig kísér(t). :) A csapatok elkészültek: Bethlen és Zrínyi az idei év zászlóshajói (zászlósbuszai) már este egy bemutatkozó produkcióval köszöntötték egymást.

Holnap örömmel, fiatalos lendülettel, sok mókával és kacagással, lélekemelő és könnyfakasztó beszélgetésekkel, dalolással, érdeklődéssel elkezdik két irányból felszántani az országot. És ezen a blogon a továbbiakban erről adunk tájékoztatást.

Tartsanak, tartsatok velünk idén is! Továbbá köszönjük nagylelkű támogatóink áldozatát, hogy hozzájárulásukkal idén is lehet ilyen csoda!

Harasztovics Arnold
Marosvásárhely

Sanyi bácsi, Zsuzsa néni és Zalán / Sanyi, Zsuzsa and Zalán

András és Réka

Alakul az egyik csapat / Orientation

Sorakozóóó... Áh nem, ez csak egy játék. / Team building

Pillanatkép a Zrinyi csoport előadásából (1) / The presentations of the first evening of the Zrínyi group

Pillanatkép a Zrinyi csoport előadásából (2) / The presentations of the first evening: offering up our shoes for the poor

Pillanatkép a Bethlen csoport előadásából (1) / The presentations of the first evening of the Bethlen group

Pillanatkép a Bethlen csoport előadásából (2) / Presenting the musical talents

A vezetők és szervezők egy része / Some of the leaders and organizers